Szécsény – Urunk színeváltozása ferences templom és kolostor

A városközpontban álló egyhajós, poligonális záródású templom, északról hozzá csatlakozó kétszintes kolostorépületekkel és a szentély északnyugati részéhez utólag hozzáépített toronnyal.

A kolostort Szécsényi Tamás alapította 1332-ben, de az építkezés valószínűleg a század végén tevékenykedő unokájához, Szécsényi Frankhoz köthető. Kezdetben a rend konventuális ágáé volt, majd 1466-ban átvette a rend obszerváns ága.

A kolostorépületek, osztozva a város sorsában, többször is károsodtak és gazdát is cseréltek. Voltak időszakok, amikor a törökök vagy a protestánsok használták. Az épület jelentős részei, mint a templom szentélye vagy a tőle északra álló kétszintes középpilléres építmény, a legelső periódusból származnak.

A szentély leglátványosabb részlete az egykor festéssel is díszített háromszakaszos gazdag kiképzésű ülőfülke és a török időkből származó mihráb fülke. A középkori kolostor legszebb része a majdnem teljesen épen megmaradt kétszintes épületrész, amelynek alsó terében a sekrestye foglal helyet.

Mindkét szint középpillérre támaszkodó boltozattal fedett. Az alsó szint különösen gazdag részletképzésű. A gazdagon tagolt lábazatú pillér fejezetén az evangélisták jelképei, a boltozat konzolain és zárókövein különböző növényi és figurális ábrázolások láthatóak. A terem középkori falképmaradványai a legutóbbi kutatás során kerültek elő.  A felső szint egyszerűbb kialakítású terében több periódusból származó falképmaradványokat láthatunk.

A hagyomány szerint az 1705-ös szécsényi országgyűlés idején Rákóczi Ferenc is vendége volt a kolostornak, aminek emlékét őrzi a felső terem „Rákóczi-szoba” elnevezése.