Tereske – Nagyboldogasszony templom

Egyhajós, keletelt, nagyobbrészt kváderfalazatú templom, a nyugati homlokzata fölött toronnyal és a hajóval azonos szélességű és magasságú, egyenes záródású támpilléres szentéllyel, melynek északi oldalához sekrestye kapcsolódik.

A homlokzatokon különböző korú, alakú, illetve méretű ablakok, déli hajófalon befalazott gótikus, szemöldökgyámos kapu látható. A belső kiemelkedő értékei a gazdagon dísztett reneszánsz szentségfülke (pasztofórium), az északi hajófal Szent László legendáját bemutató falképciklusa és a szentélyben látható Szent Orsolya és Szent Borbála ábrázolások.

A 12. század közepén épült egyenes szentélyzáródású templomot egy következő periódusban, de még 1219 előtt jelentősen átépítették. A homlokzathoz két oldalsó tornyot építenek és a déli oldalon elkészül a bencés használattal összefüggő monostorépület.

1485 és 1508 között a korábbi szentélyt megnagyobbították. Sekrestyéje a 16. század első felében épülhetett.

Az épület mai képét az 1847-1852 közötti átalakítás során kapta.